Mondhatnám azt, hogy öreg vagyok már a sátorban alváshoz, de 20 évvel ezelőtt is sokkal kényelmesebb voltam annál, hogy ilyenre vetemedjek. Hogy most mégis miért? Mert akkor még nem jelentett semmit sem az a mondat, hogy egyszer élünk:)
Augusztus 19-én egy vidám motoros erőteljes hangjára ébredtem. Ő már fent volt és úgy gondolta, hogy más sem szeretne már aludni. Ez reggel fél 8-kor volt…Hát legyen.
Nekiálltam a napi rutinnak. Mosakodás, fogmosás, mindezt nyílt terepen, mostanra legalább 500 statiszta közreműködésével. Majd kávé, reggeli, miegyéb és már indult is a Zorall Sörolimpiai csapatjáték. Kedves, ötletes játékokkal, mint a sörivó verseny, kötélhúzás és kanáldugdosás. Az utóbbi nem magyarázom el.
A sörivó verseny viszont kegyetlen volt a résztvevők számára, hiszen három, dögmeleg dobozos sört kellett letolniuk időre. Ja, és mindezt kánikulában. Volt, akinek sikerült és persze volt, akinek nem. És volt olyan sör is, amit hamarosan viszontláttunk:)
A csapatjáték miatt, csak szakaszosan tudtam figyelni a nagyszínpadon fellépő zenekarokat, viszont egyre határozottan felfigyeltem. Az Antherydium zenekar a facebook profilja szerint pszihedelikus experimentális melankólikus folk-fusion klasszikus doom art-metál. Hát én ezt lerövidítettem reneszánsz metalra.
A színpadon egy énekes/gitáros, egy hegedűs és egy dobos volt. A zene az biztos metal, de végig olyan érzésem volt, mintha Mátyás király udvarában vendégeskedne az Opeth. Az utolsó számnál az énekes/gitáros egy duplanyakú gitárt dobott a nyakába és boszorkányokról énekelt. A punkok ették :)
A zenekar mindenféleképpen figyelemreméltó, de ez, ebben a stádiumban még nagyon nincs készen. Azért majd figyelem őket, hátha kisül belőle valami jó dolog:)
A délutáni zenekarok közül a kis színpadon fellépő Ördögárok volt az első, aki a padhoz tudott szegezni. Sajnos a zenekart a közelgő vihar elég hamar lezavarta a színpadról, de még mielőtt bőrig áztunk volna, kértem tőlük egy cd-t.
Ezután kb. 2-2,5 órára mindenki számára ugyanaz volt a program. Várni, hogy elálljon az eső. Elállt. Mire a Wisdom fellépése következett, kitisztult az ég. Bár megkockáztatom, hogy az a körülbelül 100 ember, aki odatódult a színpad elé, ezt esőben is bevállalta volna.
Wisdom: Nagy Gábor, az új frontember kitűnő választás volt. Tökéletes hang, mozgás, teljesen uralta a színpadot. Nem volt olyan érzésem, hogy új fiú jött az osztályba. A színpadkép egy összeszokott, együtt remekül működni képes zenekarról tanúskodott.
Este még várt egy nagyon ötletes és kedves program minden vállalkozó kedvűre. Kívánságlámpás eregetés. Ha nem voltál vállalkozó szellemű, Hangya egy pillanat alatt meggyőzött az ellenkezőjéről. A lámpások a közepes erősségű szél segítségével pillanatokon belül apró pici világító pöttyök lettek az égen. Nagyon szép látvány volt.
Sajnos a néhány órás esőzés egy időre betett az aggregátornak, így az esti Zorall koncertet már nem tudtam ébren megvárni…
Szerencsére az eső Weisz Kicsi és Koós Icuka esküvőjét nem zavarta meg. Sok boldogságot nekik még egyszer!
Egy fárasztó, de élményekben gazdag napot zártam és már alig vártam a következőt.
Utolsó kommentek