Metalkilincs

Tehetségkutatóra járni jó dolog. Baromi fárasztó, de izgalmas is egyben. Amellett persze szomorú is, hiszen ha logikusan gondolkodik az ember lánya, tudja, hogy ebben a kis országban ennyi tehetségnek sajnos nincs helye. De felejtsük el a logikát! Azzal úgysem megyünk sokra :) Nézzük inkább a XVI. Peron tehetségkutató versenyzőit, nyerteseit illetve azt, hogy én hogy láttam ezt az egészet.
A tervezett 20 zenekarból a megérkezésemkor már csak 17-re számítottunk, majd ez a szám 15-re csökkent. Valahogy nem bántam, mert tudom, hogy mi meló végighallgatni sok-sok zenekart rotációban.

Az első zenekar a komáromi No Money blues volt. Tehetséges fiatalok, szépen játsszák azt a bluest. Egy releváns szórakozóhelyen szívesen el is hallgatnám őket. A budapesti Nuklea produkciója sajnos annyira nem kápráztatott el, nem találtam benne semmi egyediséget, pedig ez ennyi zenekar között ( Újfalusi Gábor szerint közel 10 ezer) elengedhetetlen volna. Az oroszlányi False Kelly-ben viszont  volt valami. A frontember jó fazon és elég izgalmas hanggal áldotta meg a Jóisten. Rutin még nincs, de az még később úgyis megjön.

A szolnoki Tűzvihart már ismertem, de élőben még nem volt szerencsém a zenekarhoz. Ma eljött a pillanat. Lévai Zolinak nagyon jó torka van és a színpadi mozgás is rendben volt. Már csak egy zenekar kellene mögé.

A budapesti Battery Bandtól a teljes zsűri lényegében egyszerre dobta azt a bizonyos hátast. A színpadon néhány, saját bevallásuk szerint, 15-16 éves fiatal állt fel egy frontlánnyal és két olyan dallal örvendeztettek meg mindenkit, hogy száj nem maradt csukva. Péterffy Lili kristálytiszta, gyönyörű hangja,és  a mögötte álló-ülő zenészek, a nagy öregeket megszégyenítő hangszeres tudása több volt mint lenyűgöző. A muzsikát tegyük az alternatív rock kategóriába, vagy egyszerűen mondjuk azt, hogy ezt a csapatot feltétlenül meg kell nézni és hallgatni minden zeneszeretőnek.

Az utánuk következő orosházi Black band sajnos nem tudta überelni a produkciót. Kicsit sajnáltam is őket, hiszen ők is tehetségesek és nagyon fiatalok, de a Battery Band után sajnos nem tudtak labdában rúgni. Kellett is az ebédszünet, hogy mindenki ki tudja heverni ezt a pozitív sokkot.

Az ebéd után viszont jött a következő sokk. Van pár olyan város Magyarországon, ami ontja magából a tehetséges zenekarokat. Debrecen, Szolnok, Székesfehérvár például  ilyen városok. Az utóbbiból érkezett a Scylla, akik bár csak 1 éve alakultak, de annyira egyben volt a produkció és ráadásul annyi jól tolták a srácok, hogy rögtön megszületett a következő kedvenc.

Utánuk ismét egy erős sokk következett, hiszen a tatabányai We will rise zenekar metalcore stílusban elkövette megalakulása óta az első fellépését, amit, biztos vagyok benne, hogy hamarosan több is fog követni. Nem vagyok egy lokálpatrióta, de most büszke vagyok, hogy ilyen zenészekkel élek egy városban.

A tapasztalat az, hogy egy tehetségkutatón általában maximum egy-két olyan igazi tehetség kerül színpadra, akikre igazán oda kell figyelni. Nos, ez ma nem így történt. Az én számolás szerint a We will rise után következő ChRoN már a negyedik zenekar volt a sorban, akik mellett nem tudtam szó nélkül elmenni. 

A zenekar két énekessel rendelkezik, és az  egyiknek, Balogh Ádámnak olyan hangja van...! Pont mint Tunyónak. De ne dicsérjük csak Ádámot, hiszen a teljes zenekar, tokkal-vónóval nagyon ott volt a szeren. Én csak ennyit írtam a nevük mellé: juj, de jó!:)

A utánuk következő két zenekar sajnos nem volt ennyire lenyűgőző, így legalább az adrenalin szintem kicsit lejjebb szökött. A tatabányai Long Beach zenekaron konkrétan majdnem bealudtam. Nagyon fiatalok a srácok ,tehát még van idejük eldönteni, hogy milyen stílusban szeretnének játszani. A Face today-ről először a Green Day jutott eszembe. Nem volt semmi gond a produkcióval, csak ahogy a Nuklea esetében, nem volt semmi extra.
Az utánuk következő Zaphod zenekarral ebben az évben már a harmadik tehetségkutatón futok össze. A frontlány és az egész zenekar sokat fejlődött, de sajnos ez még mindig nem az én zeném, bár belekötni semmibe se tudok.

A Renovage produkcióját már nagyon vártam. Év eleje óta figyelem őket, mert szerintem jók. Sajnos a legutóbbi találkozásunk óta nem csak nevet változtattak, hanem énekest is, bár azt muszájból. Ma este a Progness énekes Vincze Andrew segítette ki őket és mit mondjak, ez volt a mai napon a sokadik sokk! Juhász Peti bőgős megígérte, hogy névcsere már nem lesz, viszont ezt az Andrew fiút valahogy tartsátok meg!

A veszprémi Metallophilia zenekar nem volt rossz és biztos vagyok benne, hogy egy gyengébb mezőnyben több sikerük lett volna. A frontember viszont nagyon jól kezelte a technikai malőr kapcsán keletkezett üresjáratot. Mert ezt is tanulni kell. Az utolsónak maradt a Nemart zenekar. Az első nótánál még annyira nem figyeltem, mert az első percben nem jött az a bizonyos sokk, viszont a másodiknál már kialakult véleményem volt. A énekes viszi a hátán a produkciót,ami nem jó, viszont Ő jó, szóval tessék hozzá felzárkózni! Van még idő, nagyon fiatal a csapat.
Amíg a tavalyi győztes muzsikált, megszületett a végeredmény.

A 2011-es Peron tehetségkutatót a Renovage nyerte! Második helyen a Battery Band végzett, harmadik pedig a ChRoN lett.

Gratulálok a nyerteseknek!