Metalkilincs

A Flúg zenekar immáron 12 éves. Honnan a kitartás? Mi tart életben ilyen hosszú ideig egy zenekart?

Leginkább az elhivatottság és a zeneszeretet, ez a két elcsépelt szó. Még mindig hiszünk benne, hogy a saját gondolataink és zenénk jobbá, teljesebbé tehetik az emberek életét. Van ebben emellett némi „csakazértis” feeling is, hiszen ami nehézség adódhat manapság egy feltörekvő rock zenekar életében, azt többnyire meg is nyertük, és mi nem akarunk az utolsó menet előtt földet érni. Túl akarunk élni mindent és hiszünk benne, hogy a befektetett munka meg is térül majd.


 Mennyit változott a a Flúg zenéje ezalatt a hosszú idő alatt? Gondolom, tagcserék következtében a stílus mindig egy kicsit formálódik?

Ez is benne van, de az alapkoncepció elég szilárdan tartja magát. Húzós, tökös zenét akartunk játszani régen is, most is, a dallamosságot pedig szintén alapkőként tartjuk meg. Az új emberek mindig előreviszik a dolgokat, egyre érettebben állunk a zeneíráshoz, de gyökeresen nem változik a Flúg, csak az eszközei.


2009-ben jelent meg Az Elviszlek magammal című lemezetek.  Miért döntöttetek akkor az Edge Records mellett? Így utólag volt értelme a "hivatalos" kiadó mellett dönteni? Milyen előnyökkel járt ez számotokra?

Mivel más kiadók nem tobzódtak a lehetőségért, szűk volt a választék, az Edge pedig szívesen nyakába vette a zenekart, nagy lamentálás nem volt ezen. Nekünk is jobb ötletnek tűnt egy olyan céggel egyezkedni, amelyik kimondottan a rock/metal vonalon mozog, hiszen a célközönséghez így könnyebben jutunk el.

Hogy volt-e értelme? Azt hiszem, hogy mindenképpen. Az évtizedekkel ezelőtti állapotokat felesleges visszasírni, aki ma elhiszi, hogy az első kiadott lemeze önmagában a siker záloga, az nem jár nyitott szemmel a mai Magyarországon - nekünk sem köszöntött be a Kánaán. Ez nem kiadó hibája, ők tartották magukat a megegyezésünkhöz, a nehéz helyzetek megoldásában is segítőkészek voltak. De hát egy lemez önmagában kevés, a komoly promóció nélkül meg szinte semmi. Ehhez pedig pénz kell és ismeretség – ezek nálunk erősen hiányoztak a lemez kiadása idejében. Így aztán fogalmazzunk úgy, hogy a Flúg méltó minőségű névjegyet tett le az asztalra 2009-ben, amire fel lehet építeni a jövőt. Ezen dolgozunk most, talán kissé okosabban, mint akkor.

 

A Flúg életében is volt tehetségkutatózós időszak. Miért hiúsult meg a Universalos szerződés?

Az előszerződés a Universallal egyfajta megkoronázása volt a tehetségkutatós időszaknak, ami nagyon sikeresen alakult a zenekar számára. A saját szemétdombunkon komoly kiskakasnak számítottunk, ott és akkor lehetőség nyílt egy szintlépésre. Ami miatt ez mégsem következett be, az a szakmai – emberi önérzet. A kiadó ugyanis szívesen felkarolta volna a Flúgot, ha olyan zenével áll elő, ami az akkori trendnek megfelelt, analóg módon. Mi ebbe nem mentünk bele. Ez komolyan visszavetette a zenekar lendületét, de úgy érzem, a jövő minket fog igazolni, vagy ha nem, hát a lelkiismeretünk mindenképp.


 2006 óta változatlan felállásban zenéltek. Közösen döntötök a zenekar sorsáról? Demokrácia van?

Ez komplex ügy. :) A Flúg alapító atyái közül Robi az, aki még mindig tagja a zenekarnak, kevéssel megelőzve Zolit. Nem is annyira ez, mint a befektetett munka és lelkesedés az, ami miatt Robi zenekarvezető nálunk. A fontosabb szálak az ő kezében futnak össze.

De mégis mondhatjuk, hogy demokrácia honol a Flúgban, hiszen addig nem hozunk döntést, amíg mindenki rá nem bólint, vagy legalábbis esélyt nem ad egy adott tervre. Az elképzelés bárki fejéből kipattanhat, együtt vitatjuk meg őket, és ha valaki határozottan nem akarja, nem visszük véghez. Minthogy a Flúg nonprofit egyesület, igazság szerint nem is működne a diktatúra, hiszen nincs semmi kényszerítő eszköz a lelki zsaroláson túl...:-)


A zenekar történetében voltak szép időszakok: EFOTT, Félsziget, interjúk sora. Az elmúlt években viszont tapasztalható némi megtorpanás. Mi ennek az oka?

Leginkább a fent említettek. Az elmúlt évek azzal teltek, hogy kidugtuk az orrunkat a garázsból és figyeltük, hogyan működnek a dolgok, ha komolyan gondolják őket. Ha ész nélkül beleszaladunk a nagybetűsbe, valószínűleg a banda matuzsálemi korát firtató kérdés az egész interjúval egyetemben semmis lenne.


Sok ismert zenekar előtt volt szerencsétek játszani. A jelentősebb nézőszámon kívül mit tudtatok még ezekből a fellépésekből profitálni?


Sok tapasztalatot. Láthattuk, ki hogy áll a dolgokhoz, felmérhettük, mi az, amivel azonosulni lehet és mi az, amivel nem. Meg persze megismertünk sok remek zenészt és remek embert. Bizonyára egy-két embernek meg is maradt valami, hogy láttak valahol... :)


Belefutottatok Ti is a Rockday's-es sztoriba. Mikortól éreztétek, hogy a dolog sántít?

Alapvető szkepticizmussal álltunk az ügyhöz, de lehetőségünk nyílt rá, hogy komoly veszteség nélkül próbára tegyük, így minden mindegy alapon leokéztuk. Mivel pár koncertet lezsírozott már életében mindegyikünk, éreztük, hogy a turné kezdetének csúszása, majd a „jövő héten koncert, csak még nem tudni hol” állapot azért nem mindennapos, onnantól sejtettük, hogy nem kerek a trappista. Bosszankodtunk, de meg nem lepődtünk, túl romantikus volt ez amúgy is... :)


 Véleményetek szerint ki lehet védeni ezeket a semmiből felbukkanó" jóakarókat"?

Nemigen. A rockzene nehéz kenyér mostanság, így ha van egy ember, aki azt gondolja, tud egy rövidebb utat, sokan hajlandóak vállalni a kockázatot, hogy a szamárlétrán kimaradjon pár fok. Mindenkinek maga dolga, meddig megy el ezért, meddig ér a takaró, de többnyire bebizonyosodik, hogy muszáj rendesen végigjárni az utat.


 Készültök a harmadik albumra. Van már valami konkrét elképzelés? Hány nóta lesz a lemezen, borítóterv, lemezcím stb?

Mivel a koncepciót a koncerteken már szoktuk sejtetni, nem titkolózunk. A dalok alakulnak, a koncepció röviden az, hogy különböző filmalkotások rockzenei adaptációja lesz a következő anyag. A külsőségeken még nem gondolkozunk intenzíven, de a téma jó pár lehetőséget rejt. Az valószínű, hogy ezúttal megspóroljuk a fölösleges köröket és egy rövid, de velős anyag kerül, majd az érdeklődök birtokába, tehát inkább EP-ben gondolkodunk. A tervezett dalok nagy része már megáll a lábán, úgyhogy a zeneírós szakasz már nem tart soká.

Ám ezt megelőzően még rögzítünk egy újabb névjegykártyát, egy maxit, ami már az új vonal előhírnöke és igyekszünk majd komoly promóciót fektetni bele, hogy kedvet csináljunk a továbbiakhoz. Egy olyan dal szerepel majd ezen, amit közös megegyezéssel az eddigi kedvenc dalunknak választottunk, remélem, mindenki egyetért majd, aki hallja... :)