Metalkilincs

Áldás és egyben átok is, ha egy alapvetően jó műfaj berobban a köztudatba és magasra ugrik a népszerűsége. A kilencvenes években a death metal, napjainkban a metalcore éli hőskorát. Ilyenkor szinte futószalagon kezdenek termelődni az irányzat követőiből verbuválódott zenekarok, felszínre törnek a tehetségek, de ugyanígy megjelennek a vadhajtások is. A divat bőséget teremt, a bőség óhatatlanul együtt jár a sablonos középszerűséggel és a túlkínálatban elég nehéz rátalálni az értékre. Jelen esetben úgy tűnik mégis sikerült.

 

A 2010-ben alakult Revenge of the Moment biográfiájából kiderül, hogy igen rögös utat jártak meg, míg végül 2011.11.23. napján kialakult a jelenlegi felállás. A srácoknak már most sikerült letenniük az asztalra egy igen meggyőző felvételt. Jelen ismertető nyitó idézetét a zenekar Facebook profiljáról sikerült kiollóznom. A kritikusokra vonatkozó megjegyzésnek nem tudom mi volt az előzménye, lehet "jól ismertnek" kell lenni ahhoz, hogy ne tetsszen a Revenge Of The Moment zenéje?! Ez esetben mázlim van, hisz én nem vagyok az és gebedjek meg, de nekem ez tetszik. Bízom benne, hogy a srácok mihamarabb előállnak egy teljes lemezzel és nem a neten kell vadászni az eddigi egyetlen fellelhető felvétel a "Go Home" után.

 

Hogy miért tetszik, amit ezek a nyilvánvalóan teljesen őrült kölkök produkálnak? Na, ez egy jó kérdés, hisz végeredményben semmi korszakalkotó nem született, sőt a gitárszóló kifejezetten gyengécske a dob pedig igen erősen gépgyanús (Misike, ha tényleg ennyire pörög a lábad le a kalappal, de úgy nagyon) mégis együtt akkorát szól, hogy az leveri a plafont. "Sokaknak értelmetlen üvöltözésnek tűnhet az, ami nálunk az ének szerepet tölti be". Jó, és akkor mi van?! Aki nem ilyen típusú hörgésre vágyik, eleve nem hallgat ilyen zenét, ha pedig az kell, hát azt, hogy stílszerű legyek pillanatok alatt megkapja. Ha kijön a lemez elsők között szeretném hallani. Csak így tovább srácok!

Találkozunk a koncerten, remélem mihamarabb...

 

Novák Árpád