Metalkilincs

Aki naponta BKV-val jár, most biztosan felkapja a fejét. Hogy lehetnek bárkinek is élményei egy villamoson eltöltött utazás után!? Higyjétek el, lehetnek!

Több mint 20 éve nem ültem villamoson. A hihetetlen sebességgel száguldó járműből akkor még olyan feliratokat lehetett látni, mint Röltex, Közért és Úttörő Áruház. Ma inkább a Toyota, Raiffeisen Bank és társai vigyorognak ránk a háztetőkről.

De nem is városnézés céljából szálltam ma fel a 2-es villamosra. A Magyar Dal Napja keretein belül megrendezett Dallamos Villamos akcióra voltam kíváncsi. Na, meg persze a Cherokee-ra és a Borgia zenekarra.

A villamos indulását már sokan várták. Érdeklődők és tévések egyaránt. Én próbáltam megfelelő pozíciót találni ahhoz, hogy tudjak néhány fotót készíteni a zenekarokról, elsőnek a Cherokee-ról. Volt egy hivatásos fotós is, akinek szintén komoly küzdelmet jelentett odaférkőzni a zenekarhoz, konkrétan a tévésektől. Kicsit olyan volt az egész, mint ha egy világhírű zenekar szállt volna fel az BKV ütött-kopott járgányára. Mindenesetre nagyon élveztem a szitut.
A zenekar gyorsan összerendezte magát a körülbelül 2 négyzetméteren, és nekikezdtek a műsornak. Előtte az egyik tévés stáb készített velük egy gyors interjút, majd lényegében a koncert90%-át rögzítették is.

Próbáltam a heringpózból kimozdulva körbetekinteni. Az utazóközönség vegyes érzelmeket mutatott a zene hallatán. Szerencsére a többség fej-és lábmozgása arra engedett következtetni, hogy bár szokatlan az, ami most történik, túlzottan nincsenek ellenére a dolognak. 

A legmókásabb mégis az volt, ahogy az utca embere reagálta le a villamosról kiszűrődő zajokat. A kettes villamos útvonala talán Budapest egyik legszebb és legpatinásabb részein vezet keresztül. Belgrád rakpart, Dunakorzó, Széchenyi rakpart, Kossuth tér. A Dunakorzón, a teraszon üldögélők kezében megállt a pohár, és egy másodpercre a pincér is elfelejtette a felvett rendelést. A hatás frenetikus volt!

A külföldiek is tátott szájjal ( szó szerint) hallgatták a villamosról kiszűrődő zajokat és érthetetlenül álltak az eset előtt. A 25 perces utazás végén a Cherokee-t egy kisebb csapat vette körül és én örömmel nyugtáztam, hogy új rajongókra leltek.

Mivel az autóm a város másik végén maradt, nem volt mit tenni, visszaszálltam a villamosra. Na jó, nem csak azért :)  A profi szervezésnek köszönhetően a visszautat a Borgiával tehettem meg. A forgatókönyv lényegében ugyanaz volt. Sok érdeklődő, kamerával rohangáló tévések, interjú, majd kezdődött a muzsikálás.

Bár a Borgia dalai, az átlagember számára  egy icipicivel emészthetőbbek mint a Cherokee nóták, maga a tény, hogy egy zenekar a villamos csücskébe szorulva koncertet ad az utazóközönségnek, ez semmilyen körülmények között nem normális dolog :)

Így a hatás a visszafele úton is teljesen megegyező volt, mint a Cherokee koncertje esetén. Zoli, a zenekar gitáros/énekese rosszul választotta meg a "villamosonállvazenélünkésközbenpróbálunkamikrofonbaénekelni"pozíciót, így néha megfogtam,hogy el ne dőljön. De kit érdekel?! Az utasoknak tetszett amit láttak és hallottak. Tapsoltak, énekelték a refrént, és a végén volt  autogram osztás illetve  pár cd is elajándékozásra került.

Volt  pár olyan rendezvény, koncert, egyéb zenei megmozdulás, amit különböző okokból roppant sikeresnek éltem meg. Olyanok, amikre jó visszagondolni, mert sokat adtak nekem és a zenészeknek is. Ez a mai két óra, amit a 2-es villamoson eltöltöttem, minden szempontból dobogós helyre került ezen események sorában.

Mikor először írtam erről a kezdeményezésről, azt írtam, hogy kár, hogy nem nekem jutott eszembe. Most csak azt tudom mondani, hogy örülök, hogy ez valakinek egyáltalán az eszébe jutott. 

Bár nem volt nagyszínpad, sőt színpad sem volt. Nem lehetett kérni "még egy kicsit" a kontrollba, mert az sem volt. Ami viszont volt: nagyszerű hangulat, komoly médiaérdeklődés és ami a legfontosabb, olyan emberekhez jutott el a villamosozó zenekarok muzsikája, akikhez e kezdeményezés nélkül talán soha.
 

A Stormraizer zenekar pár héttel ezelőtt megnyerte a kazincbarcikai Gitárpárbajt. Ez az apropója annak, hogy most velük beszélgetünk, illetve az, hogy új frontember erősíti a csapatot, a Phlegethon zenekarból ismert Bonyár Attila.

Stormraizer. Mit jelent a név és miért ezt választottátok?

Az angol szó jelentése „viharkeltő”. Több névváltoztatás után maradtunk ennél a névnél, (egy előző verzió volt például a Masterstorm). A név részben stílusunkat is jellemzi: a vihar hangulata van párhuzamba állítva a power-speed metal energiájával és sebességével. Az mindenesetre érezhető, hogy ez nem egy popzenekar neve. Továbbá annyit még elárulhatunk, hogy köze van a terveinkben szereplő első albumunk történetéhez is.

A zenekar 2007-ben alakult. Egy négy éves zenekar miért jár még tehetségkutatóra?

Általános szemszögből a válasz kettős. Egyrészt egy zenekar akkor kezd el tehetségkutatókra járni, amikor már megérett rá, másrészt addig jár, amíg nem éri el vele a célját. Ebből a nézőpontból a megalakulás irreleváns, az számít valaki mikor áll készen a megmérettetésre.
Megalakulásunk után az első években a zenekar tagsága, stílusa is jelentős változásokon esett át, körülbelül 2010-ben értük el jelenlegi formánkat és stílusunkat. 2011-re értünk meg a tehetségkutatókhoz, és először fél éve vettünk részt ilyen rendezvényen. A fél év során három ilyen koncerten szerepeltünk a régióban (Püspökladány, Hajdúszoboszló és Kazincbarcika) és mind a hármat megnyertük. Ezek alapján talán kijelenthető, hogy megérte megvárni, amíg készen állunk.
 A válaszunk második része, hogy mi is addig szeretnénk tehetségkutatókra járni, amíg el nem érjük a célunkat, a nagyobb ismertséget. Ezért terveink között szerepel újabb megmérettetésekre pályázni, többek között pesti, rangosabb versenyekre is (pl. Bandák Csatája).

Meséljetek erről a legutolsóról, a kazincbarcikai Rockpárbajról!

A Rockpárbajra körülbelül 10 vidéki zenekar jelentkezett (bár egy-kettő végül nem jött el a koncertre), zenekaronként három számot kellett játszani, köztük saját szerzeményt. A zenekarok sorrendjét a helyszínen sorsolták. A klub és a szervezés is pozitív benyomást tett ránk, a többi résztvevő zenekar is szimpatikus volt, elmondhatjuk, hogy jó volt a mezőny. Külön tetszett, hogy más vidéki városokból is jöttek zenekarok, akár sok száz km távolságból. Volt olyan zenekar is, akikkel (kölcsönös szimpátia alapján) jövőbeli közös koncert is szóba került.

Mi jár az első díjjal? Számítottatok a győzelemre?

Úgy tudjuk, hogy az első hellyel egy kis „reklám” (pl. interjúk) és további fellépési lehetőségek járnak a zenekarnak. Ez az interjú is ennek a része, jelenleg a többi nyereményünk még nem konkretizálódott. Ami a győzelmi esélyeinket illeti, az előző tehetségkutatók eredményéből adódóan nem lenne igaz, ha azt mondanánk meg se fordult a fejünkben. De az eredményhirdetésnél ugyan úgy izgultunk mint mindenki más, és egy emberként örültünk a sikernek.

Új frontemberetek van Bonyár Attila személyében? Mi történt az előző énekessel?

Az előző énekesünknek, Mosek Mártának, nagyon sokat köszönhet a zenekar, aki a kezdetektől fogva a zenekar tagja volt. A váltás oka az volt, hogy Márti más stílusú zenekarban képzeli el a jövőjét énekesként, a power metalt nem érezte a sajátjának, ezért hosszú távon nem tudta lelkesen csinálni. Új frontemberünkkel, Attilával a stílusunk teljesen megegyezik, kiállása is jobban passzol a zenekarhoz. Emellett a számok megírásában és egyéb munkálatokban is hatékonyan tudunk együtt dolgozni, csatlakozása pozitív irányba lendített a zenekaron.

Attila a Phlegethon csapatát is erősíti. Hogyan sikerül ezt összeegyeztetni?

Attila: Szerencsére a két zenekar összeegyeztetése eddig nem ütközött akadályba. Ennek oka, hogy időben és térben jól el van választva a két tevékenység. Hét közben Budapesten dolgozok és a Phlegethonnal az egyik este próbálunk egy fix időpontban. Hét végén hazautazok Debrecenbe (ahol egyébként a családom is lakik) és ekkor próbálunk a Stormraizerrel, gyakran az egész szombati nap során. A koncertek általában hétvégén vannak, eddig sikerült elkerülni az összeütközést, ez csak szervezés kérdése. Részemről eddig úgy érzem a nagyobb terhelés, a több próba és gyakorlás jót tesz a hangomnak és ebből mindkét zenekar profitál.

 A Facebook oldalon található bemutatkozásban szó van egy lemezről. Ez még csak terv, vagy már tettetek lépéseket is?

Igen, komoly terveink vannak a lemezzel kapcsolatban. Még nagyon sok munka vár ránk, mielőtt stúdióba tudunk vonulni a terveink szerint leghamarabb télen. Fontolgatjuk, hogy „konkrét lépésként” egy vagy két számot még ez előtt felvegyünk demó verzióban, de elsősorban most még a számokat csiszolgatjuk.

Azért tart viszonylag sok ideig, mert egyrészt nagy hangsúlyt fektetünk a részletekre a stílus legjelesebb képviselőihez hasonlóan (Angra, Dragonforce, Rhapsody), és ehhez mindenki próbálja kihozni magából a maximumot, másrészt mindenkinek van munkája és egyéb elfoglaltságai és így effektíven csak hétvégénként tudunk haladni a munkával. Ekkor viszont általában egész nap ezzel foglalkozunk szombatonként.

 Mik az őszi tervek?

Elsősorban haladni szeretnénk az albumunk munkálataival. A zenekar történetében először egy hete már billentyűsünk is van Mészáros Edit személyében, akit szeretnénk minél hamarabb beilleszteni a csapatba. Emellett szeretnénk koncertezni is ősszel. Tervezünk egy nagyobb koncertet Debrecenben és természetesen várjuk a Rockpárbajos nyereményünkkel járó lehetőségeket is :)

Köszönöm az interjút!

http://stormraizer.com/

http://www.facebook.com/pages/Stormraizer/205007906217650?ref=ts

Csaknem egy évvel ezelőtt a Blues Company koncertjével nyílt meg a Pecsa Café rock klubja, amely rövid időn belül az egyik legnépszerűbb hely lett a városban és ahol ma már havi 14-15 bulit rendeznek.

 A Blues Company klubja minden második szerdán komoly tömegeket vonzott egészen májusig, amikor megkezdődött a fesztivál szezon és a motorosok kedvenc bandája elindult az országutakon, hogy őrületes bulikat csapjon mindenfelé. Most, hogy eljött az ősz, visszaköltöznek bázisukra, szeptember 7-én szerdán várják először rajongóikat és ettől kezdve egészen jövő nyárig Kispirics jó keményen  odavág majd  a Városligetben.

Utánuk, csütörtökön három ifjú banda, a Worst of Scenario, a David Korner és az Adolescens lép fel, pénteken az "ős" Pandora's Box Sáfár Öcsi vezette társulata játssza el  többek között a "Soha nem elég", a " Vágtass velem". a "Zöld, a bíbor és a fekete" jól ismert dallamait, előttük pedig az UC2 vezeti fel a hangulatot. Szombaton a Piknik Underground után, a több tehetségkutatón sikeresen szerepelt és nemcsak nagyon jó zenéjéről, de különleges öltözködéséről  is ismert Nilakantha várja közönségét.


http://www.pecsacafe.hu/