Minden előzmény nélkül és teljesen váratlanul jutott el hozzám a Kontrollzé zenekar Bejövő című EP-je. Hirtelen azt sem tudtam hová kapjak…Mit kezdjek én egy ilyen jellegű, számomra kissé idegen világból érkező, alternatív, a nyolcvanas évek avantgárd zenéit idéző, saját bevallásuk szerint „az angolszász gitárzeneihagyományokból”* építkező zenekarral? Nos, a kérdés hamar eldőlt, ugyanis rendesen rákattantam erre a teljesen elvont, néhol borongós, néhol vidám, néhol táncba hívó, néhol füstös és züllött bárzenére (és jelenesetben a bárzene, nem a „bár ne hallanám” poént idézi).
Hogy miért bárzene? Mert egy ilyen zenei kíséret mellett még a leglepukkantabb, virágos tapétás, kockásterítős, műbőrfoteles „alter lokálban” is simán képes lennék kivárni egy végigivott éjszaka után az első buszt/metrót/vonatot/zeppelint vagy bármit, ami tovább visz a reggeli ájulás felé.
A nyitó dal a „Félig – Egészen” olyan fantasztikus trombita dallamokkal indít (Takács és Kiss Laca jóvoltából), hogy menten a plafonon landol a kedves hallgató…és a gitár ekkor még meg sem szólalt. Ilyen dalokat hallgatva kit érdekel, hogy hétfőn este 20.30 körül esélyem sincs olyan szintre tudat módosulni, hogy ezekből a szövegekből akár egy fél szót is megértsek, bár ezt, mint gyakorlott Isten Háta Mögött hallgató, már megszoktam.
Apropó IHM! Talán Ők az egyetlen párhuzam, akik beugrottak, csak a Kontrollzé valahogy sokkal visszafogottabb. Amúgy lehet, csak azért ez az elsődleges párhuzam, mert a Quimby zenéjét nagyon nem ismerem és valahogy nem is érzek rá túl sok indíttatást, hogy jobban megismerjem...mert
Most jön az a rész, hogy meg kell hallgatnom megint a „Félig –Egészent”…bocs, de főleg a dal eleje miatt…ez a trombita függőséget okoz…miért nincs több???? Legyen! Na, a kedvemért! :)
Most elkezdhetném ecsetelgetni azt, hogy nagyon jó a hangzás, meg kő profi zenészek adják elő az egészet. Ha kazettán játszanám le, azt mondanám, rongyosra hallgatom ezt a három számot, és valahogy kezd nem érdekelni, hogy miből áll össze ez a hangulat. A sörben sem az érdekel, hogy miből főzték, hol termett a komló, vagy ki készítette a hordót…csak az a fontos, hogy elég hideg és frissen van csapolva. Így vagyok ezekkel a dalokkal is. Elemezgethetném hangról hangra, lenne mit. Van itt zongora, meg hápogós gitár, de még milyen hápogós. :)
Ja, és tetszenek az ellentétpáros dalcímek, az „Akik félig nyomják, félig halottak, akik teljesen rég azok” rész is. Hogy miért pont ez? Fogalmam sincs…de nem is számít…ez a zene JÓ. Mindenkinek csak ajánlani tudom, még azoknak is, akik sosem hallgattak ilyen jellegű muzsikát…egyszer ezt is ki kell próbálni, én sokszor fogom. Ez az anyag most szépen kúszik fel az MP3 lejátszómra, hogy átrángasson a túlhajtott hétköznapokon.
Azt is kiderült a háttérinfókat olvasgatva, hogy a felvétel több mint fél évig készült, ami átlagban két hónapot jelent számonként. Hogy megérte-e a fáradozás és a végeláthatatlannak tűnő munkálatok?
Szerintem igen, bár könnyű ezt mondani, így kívülállóként. Egy biztos: A felvételeken nagyon is hallatszik, hogy a srácok rendesen odatették magukat. Várom az új lemezt és be kell szereznem a régieket. Amúgy a legutóbbi lemez „A reklámok szünetében” letölthető www.kontrollze.hu
oldalról, és le is töltöm, tegyétek ezt ti is. Legális élvezet. :)
A dalok:
Félig- Egészen
Szeret – Nem szeret
Minden - Mindenkinek
A zenekar:
Szakáll Csaba - gitár
Kutrás Csaba - basszus, elektronika
Nagy Ferenc Attila - ének, gitár
Kiss Viktor - dob
László Zoltán - billentyűs hangszerek, vokál
A felvételeket J. Nagy Zsolt készítette Karcagon
Trombitált - Takács László és Kis László
Borító - Kun Ádám
szerző : Novák Árpád
Utolsó kommentek