Metalkilincs

Az idén 30 éves Metallica  tiszteletére 3 órás BEST OF műsorral készül a debreceni  Unplugged Club.
A fellépők:  Vertigo és Scary Guyz, valamint vendégként a Rammlied {Rammstein tribute}
A belépő elővételben megvásárolható a Rock-Ness hanglemezboltban, kedvezményes 900 forintért, a  helyszínen ugyanez 1100 forint lesz.

2011. szeptember 30
Debrecen, Unplugged Club
X. Metallica-est

Kezdés: 19:00
 

http://debrock.hu/
 

A kunhegyesi Borgia zenekar 2008-ban  alakította ki jelenlegi felállását.  Sas Szilárd (gitár), Nagy Máté (dob), Nagy Tibor (ének, basszus), Karap Zoltán (ének, gitár),  és Magyar György (billentyűk, vokál) még ebben az évben elkészítették első demojukat és 2009-ben rögzítették  első lemezüket is, melynek az Adélok és Edék nevet adták.

Az örök dilemma, a szerelem, a nő és férfi kapcsolata volt a motiváció a címválasztásban,  hiszen ez mozgat mindent, ez határozza meg mindennapjainkat. Természetesen a Borgia dalai is jórészt erről szólnak,  de amiben a Borgia más, az maga a Borgia. Ha feltétlenül rájuk szeretnénk húzni valamilyen  stílust, akkor az az alternatív rock lenne, de ez csak addig érdekes, amíg az embereket ennek hatására fel tudjuk állítani a karosszékből. Ha elmennek egy Borgia koncertre, úgyis magával ragadja őket a zenekar és a zenészek bája és várni fogják a következő alkalmat, mikor ennek az érzésnek újra a részesei lehetnek.

A klip a Rédió című számra készült, ami talán nem véletlen, hiszen a dal abszolút RÉDIÓbarát, amit remélhetőleg hamarosan azok is észrevesznek majd, akik lehetővé tudják tenni, hogy oda is kerüljön.


http://www.facebook.com/theborgia2

A Junkies vendégeként járja majd az országot október közepétől  a Twister.

A lemezbemutató koncert után már megmutatták magukat Szegednek és Révkomáromnak, valamint  a Zorall Sörolimpia táborlakóit  is sikerült megkísérteni. Most a Junkies vendégeként további nagyvárosokban mutathatják majd meg, hogy mit tudnak.

A 12 állomás közös zajongást a  december 30-i Club 202-es bulival zárják majd le, ahova a Twister, most már elmondhatjuk, kedves ismerősként tér majd vissza.

 

A turné állomásai:

október 14. Tatabánya – Roxxy
október 15. Zalaegerszeg – Grabowszky
október 21. Nyíregyháza – Y2K
október 28. Sopron – Hangár
október 29. Szombathely – Végállomás
november 5. Várpalota – Alagsor
november 12. Keszthely – 512 Club
november 18. Szarvas – Zebra
november 19. Budapest – Barba Negra
december 10. Szentes – Grafity
december 17. Kazincbarcika – Diamond
december 30. Club 202 - Budapest


http://www.junkieszenekar.hu/
http://www.twistermusic.hu/

Nehéz dolgom van, hiszen az új énekessel, az új lemezzel és egyáltalán az új Wisdommal kapcsolatban már mindent megkérdeztek, amit meglehet. De persze, nem adom fel:)

Mikor először találkoztunk, számomra az jött le a veled való beszélgetésből, hogy minden eszméletlen tudatos és pontosan megtervezett a zenekarral kapcsolatban. A tudatosság ebben a szakmában nem mindig elég. Mi kell még?

Sokan azt mondják a tudatosság nem biztos, hogy jó, sőt talán még rossz is, jöjjön inkább minden ösztönből, és úgy csinálja az ember, ahogy éppen abban a pillanatban érzi. Előnye és hátránya is van mindkét megoldásnak, de én több előnyét látom annak, amikor egy zenekar kitalál egy koncepciót, és azt követi. Persze, ha már látszik, hogy az út nem vezet jó irányba, akkor nyilván nem kell tovább menni rajta fejjel a falnak, össze kell ülni a csapatnak, és kitalálni, hogy merre tovább.
Amúgy meg rengeteg minden kell még, a tudatosság csak egy téglája a várnak. Viszont lehet, hogy egy egész interjú is kevés lenne ezt megbeszélni.

 Az új lemez mellékletként látott napvilágot. Ez most a legpraktikusabb és legcélravezetőbb módja annak, hogy egy lemez eljusson a célközönséghez. Viszont annak "megmérése" hogy hány embernél talált célba, mindig nehéz. A megjelenést követően, mostanáig miben volt érezhető a növekedés? Vagy ezt majd igazán az októberben induló turné során lehet lemérni?

Elég sok visszajelzés jön a nyári fesztiválszezonban is, de persze majd az önálló turné fogja megmutatni, hogy mennyi az annyi. Rengeteg levelet kapunk, sok az interjú, a média is odafigyel ránk, szóval érezzük a lemez pozitív hatását, de ez még csak egy lépés a sok közül. Nagyon alulról kellett kezdenünk, szinte kezdetektől, újra felépíteni a Wisdom nevet, úgy néz ki jól haladunk, meglássuk...

Megmondom őszintén, hogy mikor először hallottam arról, hogy a Wisdom újra aktív, azt volt az első gondoltam, hogy nehéz lesz. Nehéz volt?

Nem mondom, hogy nehezebb, mint gondoltam, de nagyon nehéz. Szerencsére 1x már ezt végigjártuk, mármint a nagyon mélyről fölfelé utat, és ugyanazt, vagy egész hasonló módszereket követve, nagyon úgy tűnik, hogy másodszorra is működik a stratégiánk. Persze ehhez kellett egy jó lemez, meg sok minden más, úgy néz ki sikerült.

Bár nem szeretem, mert értelmetlen, bárki népszerűségét facebook lájkok alapján lemérni, de Ti belülről a visszajelzések, rajongói levelek stb. alapján azért meg tudjátok ítélni, hogy az a több mint 2000 ember, aki Titeket szeret, kimozdítható a számítógép elől és elmegy egy Wisdom koncertre?

Pontosan ezen vagyunk. A mi közönségünk mondjuk mindig is mozdítható volt, sosem volt gond az önálló bulikkal, mindig sokan voltak. Most egy kicsit más a helyzet, sokkal több a homerocker, és ez köszönhető az egyre soványabb pénztárcáknak is, viszont az októberben induló jubileumi turnénkat ingyenessé tettük, így legalább az nem lehet kifogás, hogy valakinek nincs pénze a belépőre:)

Zorall Sörolimpia. A koncert tökéletes volt. Az új frontember profi, sőt az egész produkció egy hosszú évek óta együtt zenélő csapat benyomását keltette. Mennyi munka van e mögött? No, meg főleg fegyelem.

Köszi, örülök, hogy ez jött le a színpadról. Rengeteg munka is van benne, de az is fontos, hogy mindannyian el szeretnénk érni a kitűzött célokat, és ezért megtesszük, amit a haza megkövetel.

Nyilván, ha van egy egységes koncepció, akkor a tagoknak alá kell vetniük magukat annak, különben szétesik a produkció. Amúgy azt veszem észre, hogy sok zenekar kezdi ezt észrevenni, és dolgoznak is rajta. Sokszor a kitartás még nem az igazi, de szerintem egyszer el kell kezdeni komolyan csinálni, amit csinálsz, különben nem sok értelme van.

A februárban megjelent videoklipben Gábor még álarcot visel. Mennyire növelte az érdeklődést a zenekar iránt ez a fajta titkolózás? Bejött a terv?

Elég erőteljesen, pedig sok célja valóban nem volt azon kívül, amit mindig is mondtunk az interjúkban. Egy korszakot kellett lezárnunk, és egy újat nyitnunk, és mi így hidaltuk át. Sokan azt hitték, valami ismert énekes van a maszk mögött, sőt a legtöbben Nahira tippeltek, de senki nem számított egy új arcra. Szerintünk pedig ezzel dobtuk a legnagyobbat; egy olyan énekesünk lett, aki tiszta lappal indul, nincsenek hozzá fűzött előítéletek, nagyon fiatal és nagyon tehetséges; benne van a jövő.

Dél-Amerikai, japán és román kiadók. Dolgozó emberek vagytok. Mi lesz, ha ezek a dolgok komolyra fordulnak?

Javítok. Észak és Dél-Amerika és Japán, azaz Ázsia. Romániában terjesztőnk van. Én úgy vagyok vele, hogy az ember egyszer él, hülye lennék kihagyni, ha jönne egy olyan lehetőség, hogy azt csinálhassam, amit igazán szeretek, ha van egy kis esély a kiemelkedésre.

Kell persze az anyagi háttér, de én mindig azt mondom, hogy ha az ember igazán akar valamit, akkor meg tudja oldani, hogy azt csinálhassa. Vagy így, vagy úgy, de meg tudnám oldani, csak akarni kell. Beszéltem és beszélek pár zenésszel és tudnék mesélni kinek milyen lemondással jár az, hogy azt csinálhassa, amit szeret, de megteszi, mert különben mitől lenne boldog? Átlagos életet bárki tud élni, az az élet velejárója, kicsit kiemelkedni ebből, az az igazi boldogság.
 

Köszönöm az interjút!

http://www.wisdom.hu/

Pénteken először lép fel a  pécsi  Inferno színpadán az EGO Project. Ezzel a koncerttel veszi majd kezdetét az EGO hétvége, melyben négy vendégbanda is segíti majd a csapatot. Pécsett a Noctis és a Sick Room végzi el majd a bemelegítést, szombaton pedig a Balddog és a Phlegethon zenekar lesznek az EGO vendégei.

Az Inferno több apropóból is első lesz, hiszen a debütáláson túl, egy vadiúj dal ősbemutatójának is fültanúi lehetnek az érdeklődők.
Szombaton hazai pályán találkozhatunk a zenekarral, hiszen a Big Bike szinte második otthonuk. Itt ami még  biztos, a jó hangulaton kívül, az olcsó sör és az ingyenes belépés! Természetesen az új dalokból itt is hallhatunk majd ízelítőt.

2011.09.16.
Inferno - Pécs
vendég: Noctis,  Sick Room

2011.09.17.
Big Bike - Budapest
vendég: Balddog, Phlegethon


http://www.ego-project.hu/
http://www.facebook.com/EGO.Project.hu


 

Izgalmas és eseményekben gazdag évetek volt, legalábbis az első 9 hónapra ezt már bátran kijelenthetjük.

Kezdjük talán a Bandák Csatája tehetségkutatóval. Miért határoztátok el, hogy indultok ezen a megmérettetésen?
 

 
Azért, hogy rock sztárok legyünk, és felfedezzenek minket, és befussunk:) no, meg jó dolgokat hallottunk a Bandák Csatájáról, több helyről is. De ez tuti, hogy idén volt egyáltalán? :)
 
 Az összesítésben a 12. helyen végeztetek 45 zenekar közül. Mennyire érzitek ezt jó eredménynek?

Nekem megfelel :) Igazából nem nagyon szeretnénk már tehetségkutatókkal foglalkozni.
 
Februárban Kalácska Gábor látott Titeket vendégül a Magyar Hangok című műsorában. 1 óra tömény metal:) Milyen visszajelzéseket kaptatok ezzel az interjúval kapcsolatban?

Az egyik legkiugróbb visszajelzés az volt, hogy a következő néhány napban a honlapunk látogatottsága megtriplázódott, közel 300 albumletöltés volt naponta. Ez elég nagy szám a mi esetünkben. Ilyen látogatottság csak akkor van, ha sikerül kiadnunk valami újdonságot, kipet, számot, lemezt, vagy valami más érdekességet.
 

Szintén az év elején derült ki, hogy az egyik X-box játékfejlesztő cég a Ti  zenéteket választotta az egyik játékához? Van tudomásotok arról, hogy magyar zenekart ilyen megtiszteltetés ért volna?

Nem hallottam róla, de elképzelhető. Majd ha az Electronic Arts választ minket, vagy a Guitar Heroban lehet tolni a Thornwillt, akkor leszek igazán büszke a dologra.De a lényeg ebben is az, hogy a Creative Commons licensz működik, ugyanis az ilyen eseteket ennek köszönhetjük. Megtalálják a zenénket, és elterjesztik anélkül, hogy nekünk kellene foglalkozni vele.
 
 Metalfest. Hogy jutottatok be? Milyen élményekkel távoztatok a fesztiválról? Mi az, amiért megérte ott lenni?

Előző évben különdíjként nyertük a fellépési lehetőséget a fesztiválon. Nekem nagyon jó emlék a Metalfest, egyrészt maga a fesztivál is nagyon jó volt, csúnyán berúgtunk, mindhárom nap, másrészt, jó volt egy ilyen profi színpadon játszani, ilyen jó körülmények között. Főleg hogy az ex dobosunk hangosított minket :) Így aztán szóltunk is mocskosul :) Viszont sajnálom, hogy ennyivel kevesebben jöttek, mint előző évben.
 
Tavasszal kiderült, hogy a Paiste a Thornwill zenekar anyagát meghallgatva, úgy döntött, hogy endorseri szerződést ajánl. Mit jelent ez az együttműködés számotokra? Mit szóltatok a döntéshez? Hogyan éltétek meg?

Először nagyon meglepődtünk, természetesen nagyon örülünk a dolognak. Az együttműködés azt jelenti, hogy kapunk cintányérokat, nemsokára megkapjuk a második szériát, egy készletet már kaptunk, valamint van egy 50%-os kedvezmény vásárlásra. Ezen kívül felkerülünk a Paiste oldalára, mint hivatalos endorser.

Ezért cserébe nekünk a Paiste cineket kell használnunk, fotókon nem illik más márkával megjelennünk. Valamint jelentkeznünk kell félévente egy aktuális sajtóanyaggal, hogy mik történtek velünk, stb stb, hogy lássák az aktivitásunkat. Ennek tükrében döntenek arról, hogy módosítanak.e a szerződésen, vagy nem. A módosítás lehet pozitív is, mondjuk, magasabb kategóriába sorolnak minket, ha aktívabbak vagyunk.
 

 Néhány nappal ezelőtt személyesen is találkoztatok a Paiste képviselőjével. Milyen volt ez a találkozó? Milyen hangulatban telt?

Nagyon jó hangulatban telt, a Paiste képviselője egy észt arc, aki szintén zenél is, és ismer nagyon sok embert a szakmában, össze tud hozni pl. találkozót más ismert dobosokkal. Sok mindenről beszélgettünk, fellépések, workshop, reklám, molinó. Küldenek nekünk egy ajándékcsomagot is, pólókkal, reklámanyagokkal, zászlókkal, ilyesmi.
 
 Nemrégiben együtt léptetek fel a brit thrash bandával, a Helgrinddel. Mennyivel volt másabb ez a koncert, a hangulatát tekintve? Másabb volt egyáltalán?

Én nem éreztem nagy különbséget hangulatban, nagyon jó buli volt, jó arcok, kicsit fáradtak voltak szegények, a 24 órás út miatt, de tolták rendesen :)
 
Ezerrel dolgoztok az új albumon. Mit lehet erről elárulni?

10 nótát tervezünk, két - három videót, felveszünk egy számot az első Thornwill demóról is újra. Dolgozunk ezerrel az anyagon, sajnos lassan haladunk, de mostanában kicsit belehúztunk. Mindenkinek megvan a titkos polgári élete, ami kicsit lassítja a haladást, úgyhogy nehéz néha összeegyeztetni dolgokat, de kifejlesztettünk egy munkamódszert, amivel elég jól tudunk haladni. Ez pedig úgy néz ki, hogy Álmossal  szinte mindent ketten csinálunk:)

Egy dolgot viszont 100%-ra ki tudok jelenteni a készülő anyag kapcsán, mégpedig azt, hogy sokkal, de sokkal erősebb anyag lesz az előzőnél, kőkemény számok lesznek, sokkal gyorsabb lesz az anyag, olyan témákat hoztunk eddig, amikben nagyon nagy potenciált érzek. Technikás is rendesen, szóval előadni sem lesz könnyű. Kíváncsian várom, hogy ki milyen hatásokat fog majd belehallani:) 
 
Az albummal párhuzamosan készül az új honlap is, egy letisztult, egyszerűbb, de a közösségi oldalakkal jobban együttműködő holnapot csinálunk.
Remélem, büszkék lesznek ránk itthon is, annak ellenére, hogy továbbra sem magyarul toljuk.

http://www.thornwill.com/

Ez nem egy Ossian interjú. Az apropó, ami miatt felhívtam Paksi Endrét, nem kötődik szorosan a zenekarhoz, ha csak azért nem, mert ő a zenekar frontembere, és egy igazán karizmatikus személyiség.

Fel szerettem volna kérni, hogy csatlakozzon egy kezdeményezéshez, amit bár nem vállalt el és én megértettem, mondott olyan dolgokat, ami arra enged következtetni, hogy a magyar rock és metal zene a fejétől a talpáig nagy gondban van. Én szerettem volna még kérdezni, Ő pedig megengedte.

 

 
Nem titok, hogy amatőr zenekarok útját egyengetem. Sokuk számára az Ossian példakép, és gondolják úgy, hogy amikor egy zenekar megtölt egy sportcsarnokot, az lehet álmaik netovábbja. Milyen érzés példaképnek lenni?   

Számomra öröm és megtiszteltetés, ha vannak olyan zenészek, akik úgy gondolják, hogy érdemes odafigyelni arra, amit csinálok. Minden új generációban megvan az a hit, hogy mi majd sokkal jobban és teljesen másképp fogunk mindent csinálni, bennem is megvolt a kezdetekben. Ez egyfelöl jó és hasznos, mert nagyon viszi előre az embert, de azért menetközben rá kell jönni, hogy kevés új van a Nap alatt és az előzőek is tudtak-tudnak azért dolgokat...:)))

Mindig azt mondom, bár nem vagyok zenész, sem a téma szakértője, hogy a sikerhez három dolog kell: tehetség, alázat és szerencse. Mennyire érzed igaznak ezt a hármast az Ossianra és mennyire a feltörekvő zenekarokra?     
  
 Szerintem ez mindig, minden korszakban, minden műfajra és előadóra egyformán érvényes. Én azt látom, hogy az olyan zenekarok bírnak működni, ahol a koncepciózus muzsika mellett - szándékosan nem mondok jó zenét, mert ez relatív fogalom - van legalább egy "húzóember", akiben megvan az a "kamikaze-hozzáállás" ami nélkül ezt a szinte reménytelenül nehéz utat lehetetlen megtenni.

Örülök, hogy vannak hozzád hasonló lelkes és segítőkész emberek, de talán már te is tapasztaltad, hogy kisebbségben vagytok és a magyar zenésznek általában szinte mindent magának kell megcsinálnia. Természetesen a szerencse sem elhanyagolható, sőt kihagyhatatlan tényező, ha nem vagy a jó időben a jó helyen, sajnos az összes munkád kárba veszhet.

A zenekar idén 25 éves. 25 éve minden más volt. Sőt 15 éve is. Ha végiggondolod ezt a 25 évet, melyek voltak azok az évek, amikor igazán jó volt rock zenésznek lenni, és miért?

Milyen tényezők határozzák meg egyáltalán azt az állapotot, mikor egy zenész úgy érzi, hogy igazán van értelme annak, amit csinál.

Gyakorlatilag minden korszaknak megvoltak a szépségei, még a totális kezdetnek is, amikor egy szobában próbáltunk, a gitárokat a lemezjátszó erősítőjébe dugva és egy csomóan csak vigyorogtak azon, hogy önálló zenekart alapítottam, aminek semmije sincs, nincsenek kapcsolatai, nincs pénze, nincs próbahelye, még erősítői sincsenek...:))) De lettek viszont dalok...

Később aztán kialakultak és mindig megvoltak a biztos pozitív pontok:  egy-egy jó koncert, amikor éneklik a dalaidat, amit annak idején egy ócska gitáron kísérleteztél ki és egy tépett füzetbe írogattad a szövegét, a stúdiózás, amikor kialakul az a zene,amit elképzeltél, egy jó beszélgetés, egy értelmes társaság, az utazások, a tudat, hogy a magad ura vagy, ezek és még sok más apróság miatt érdemes csinálni. Ráadásul én próbálok egyfajta "csak-a-szépre-emlékezem" felfogásban élni, a sok mellékvágányt, küszködést és csalódást igyekszem jó mélyen elásni a lelki szeméttárolómba...:))


Volt olyan periódus, amikor úgy érezted, hogy az underground-lét feladható?

Én úgy gondolom, hogy egy normális és valóban demokratikus társadalomban annak a zenének és gondolatiságnak, amit az Ossian képvisel, nem kellene undergroundnak lennie. Pontosabban, nem kellene olyan számomra vállalhatatlan dolgokat művelni a média-ismertség érdekében, amit sajnos néhány fiatalkori példaképem manapság megtesz...itt arra gondolok, hogy a világ számos országában működnek változatos és kitűnő rock és metal rádiók, ez hazánkban is bőven elég volna ahhoz, hogy a műfaj ne a lét peremén egyensúlyozzon. Arról már álmodni sem merek, ami a skandinávoknál van, állami támogatás a zenekaroknak...

Egész egyszerűen felháborító, ami a magyar "közszolgálati" rádiónál történik, szegény Petőfi forog a sírjában. Konkrétan tudom, hogy a kiadónk a Hammer az összes zenekarát - több mint száz előadót - kiajánlotta a Petőfi rádiónak és tudomásom szerint egyetlen-egyet sem játszanak! Ráadásul azok a körök, akik totálisan kirekesztik a műfajt, még ezzel sem elégednek meg, hanem gúnyolódva igyekeznek a civil társadalom előtt egyfajta igénytelen, primitív közösségnek beállítani a Rockzene kedvelőit és a zenészeket.     

 Az Ossian az egyik legsikeresebb (ha nem a legsikeresebb) rock/metal zenekar Magyarországon. Mégis mikor telefonon beszéltünk, céloztál arra, hogy valami még hiányzik.Mi az? 

   
Szerintem valamit félreértettél, én csak az előző válaszomban vázolt dolgokat érzem problémának. (Erre gondoltam. B.A.)

 Nemrégiben készítettem egy interjút Hajnal Gáborral. Ő több mint 40 éve van ebben a szakmában és komoly kritikával illette a jelenleg uralkodó állapotokat. Mostanában többször említésre került, más fórumokon is az ORI vizsgához hasonló „szelektáció". Mit gondolsz? Mennyire jelentene ez megoldást azon túl, hogy csökkenne a zenekarok száma és ez által az ízlés valamelyest irányítottá válna.

Én nagyon kedvelem Hajnal Gabit, de ebben nem értek vele egyet, az ORI-vizsga semmire sem lenne megoldás, hiszen itt is az összefonódások, személyi és érdek-kapcsolatok dominálnának. Jelenleg is irányítani próbálják a közízlést, ebben az esetben egy másik érdekcsoport ugyanúgy manipulálna, a potenciális konkurenciát "eltakarítaná" az útjából. Gondolj bele, nekem egy volt zenészem konkrétan a szemembe mondta, hogy ha egyszer előtte kellene vizsgáznia Ricsiéknek, "nagyon rosszul járnának".

Szerencsére ez csak az "álmodik a nyomor" kategória fog maradni az illetőnek. Megdöbbenve néztem a kereskedelmi tévék tehetségkutatóinak zsűriijeit, ahol gyakran olyan emberek osztották az észt, magyaráztak, akik életükben egy másodpercig nem voltak sikeresek és ők döntöttek másokról,ez nevetséges. Én a zenélésben - is - az "élni és élni hagyni" elvet szeretem. Senki ne döntse el "felülről", hogy mi a jó és rossz, mi az igényes és az igénytelen, hiszen ezek végtelenül szubjektív dolgok, mindenkinek mást és mást jelentenek. Mindenki hallgassa és játssza azt, amit szeret, csak ne becstelen eszközökkel jusson igazságtalan előnyökhöz.

Több írás illetve vélemény jelent már meg arról, hogy miért haldoklik az élőzene Magyarországon.  Volt, aki a pénztelenségre fogta, volt, aki az "ingyen letölthetőségre", (megjegyzem, én nagyon ellene vagyok), volt, aki a véget nem érő "sztárgyártó" műsorokra. Véleményed szerint mi lehet ennek az oka? Fel lehet állítani az embereket a számítógép elől? Egyáltalán Ti mennyit éreztek ebből?

Szerencsésnek érzem magam, hogy a mai világban ennyi embert megfog a zenénk, de látom én is a tragikus jeleket. A folyamatos, felülről jövő agymosás megtette a hatását, az emberek komoly százalékát totálisan sikerült elbutítani. Utálom a "bezzeg az én időmben" típusú szövegeket, de most mégis azt kell mondanom, hogy az én generációm jelentős része mentes volt ettől és az akkori tévében-rádióban agyonjátszott, felülről erőltetett, mesterséges "sztárokat" egyszerűen ledobálta a színpadról és olyan zenéket választott, amit saját maga akart.

Ezzel szemben nézzük, meg manapság mi történik: ömlik a médiából a szemét, plázaribancok, selyemfiúk, buzik villognak a képernyőn, akik nem értenek semmihez és másnap már autogramok százait osztogatják, ez tragikus. Mielőtt bárki félreértene, engem kimondottan zavar, ha az utcán, "civilben" felismernek, ez a része sohasem érdekelt a dolognak, engem csak az értékek eltorzulása zavar. Gondolj bele, hogy ez az egész manipuláció a még alakuló lelkivilágú fiataloknak milyen "értékrendszert" sugall: nem kell értened semmihez, sőt kimondottan ciki alkotni valamit, dolgozni pláne, legyél "ostobenkó kurva" ahogy ez a South Park zseniális görbe tükrében látható.

A letöltést én is maximálisan elítélem, simán lopásnak tartom és nem értem a lemezkiadókat, hogyan tűrhették ezt, mert a lemezpiac összeomlott, nincs helye a mellébeszélésnek. Ma már csak azok a bandák létezhetnek, akik koncertezni tudnak..

Visszatérve a kezdeményezésre, mit gondolsz, van értelme az összefogásnak? Ha igen, akkor a civil összefogás lehet a célravezetőbb, vagy ha a zenészek próbálnak egymáson segíteni? Bár magyar emberek esetében az összefogás szó számomra kicsit mindig utópisztikus...

Az utolsó mondatoddal sajnos maximálisan egyet kell értenem... de minden összefogásnak van valami kis értelme, ha már két zenész nem marakodik, ha békében elvan egymás mellett, az is eredmény.

Negyedszázada vagy a szakmában. Milyen tanácsot adnál egy fiatal, tehetséges zenésznek, ha hozzád fordulna karrier tanácsért?   
   
 Mindenkinek a saját útját kell végig járnia. a saját hibáiból kell tanulnia, feltéve, ha képes rá. A legfontosabb, hogy hinni kell a saját elképzeléseidben és meg kell próbálni végigvinni őket. Egyszerűnek és közhelyesnek tűnhet, de ez a legnehezebb dolog a világon.

Köszönöm az interjút!

Boltsek Andrea
 

Tegnap belepillantottam az X Faktorba. Végignéztem a végtelenül egyszerű és sötét Lady Gaga imitátor bemutatkozását, majd a produkcióját is, illetve megtekintettem a párducharisnyás szépség ámokfutását a színpadon. Aztán kikapcsoltam a tévét. Lehet, hogy volt olyan versenyző a későbbiekben, akire azt mondtam volna, hogy ez igen!, de nem akarom ismételni önmagam, miszerint rengeteg tehetséges énekes, zenész van a környezetemben, akiknek valamilyen okból nem jár ez a fajta népszerűség. Éppen ezért nem vagyok kíváncsi újabbakra, amíg őket nem látom a nekik járó státuszban.

A két fent említett lányról először azt jutott eszembe, hogy tuti nincs otthon tükrük. Illetve nincsenek olyan barátaik, akiknek az IQ szintje mondjuk, úgy 50 felett van. Mert ha lenne, biztosan szóltak volna nekik, hogy figyu, nem tudsz sem énekelni, sem jól mozogni a színpadon és még csúnya is vagy. Ne égesd le magad.

Akkor most vizsgáljuk meg ezt a két dolgot. Leégés és tehetség.

 Előbb talán a leégést. Ez a műsor erről szól. Nem arról, hogy újabbnál újabb tehetségeket találjanak, hiszen 1 éven belül eldobják őket, mint a rongyot. Ez arról szól, hogy legyen min röhögni. Show business. From Amerika. Talán ezért vannak a kereskedelmi csatornátok olyan ritkán jó vígjátékok. Minek? Ennél jobb úgy sem kell. Kiröhögünk embereket, és ami még szomorúbb, kiröhögtetik saját magukat.

Az emberi butaság határtalan. Hihetetlen, hogy ennyi önbizalommal teli ember él Magyarországon, az pedig még hihetetlenebb, hogy ezt az önbizalmat és kitartást, amivel például a párduc bugyis kiválasztja fantasztikus ruhatárát, nem arra fordítják, hogy például nyelveket tanuljanak, képezzék magukat. A csudát! Elmennek egy ilyen vagy ehhez hasonló műsorba és ettől várják a saját felemelkedésüket, gondolva azt, hogy valaki majd felfedezi őket és az életben többet nem kell dolgozniuk.
Bikicsunáj, biztos vagyok benne, hogy tündöklésének időszakában, kis falujának éves költségvetését kereste meg csak egy maga. Ja, mert persze volt olyan szervező, aki ezért fizetett. Azért ezt ne felejtsük el.

Nézzük a tehetséget. Érdekel szerintetek ez IGAZÁN valakit?  Dehogy. Emlékeztek még Rúzsa Magdira? Tóth Vera? Megvannak? Hol vannak?  Hova tűntek miután kiszállt mögülük egy tökéletesen felépített gépezet. A saját útjukat járják, ha tudják. Már új kedvencek vannak. Tiszavirág élet. Ez az élet vár minden ilyen műsorba jelentkezőre. Azaz ez a két dolog. Vagy brutálisan leégetik magukat és egy ország röhög rajtuk, vagy ha szerencsések, akkor körülbelül fél évig elhihetik magukról, hogy sztárok.

Mikor ez a gondolatsor végigfutott az agyamon, megnyugodtam. Ez és az ehhez hasonló műsorok lényegében egy mottót követnek: 15 perc hírnév.
Aztán lehet visszamenni a múzeumba őrködni, vagy az irodába dolgozni.

Szóval kedves zenekarok, zenész barátaim! Feltörekvők, amatőrök, profik és mindenki, aki próbálja a helyét megtalálni a zenei világ sűrű, sötét és néha farkasokkal teli erdejében. Járjátok továbbra is saját utatokat! Nektek több jutott és mindig is több fog jutni 15 perc hírnévnél!
 
 

Múlt héten részesei voltatok egy fantasztikus utazásnak:) A visszajelzések abszolute pozitívak a Dallamos Villamossal kapcsolatban, de én kíváncsi vagyok arra, hogy Ti hogyan éltétek meg?

 Jól mondtad, tényleg fantasztikus érzés volt... Persze, a fanyalgók mondhatják, hogy kicsi volt a hely, meleg volt a villamoson, de nagyon jó érzés volt játszani a dalainkat úgy, hogy közben a Duna, vagy az Országház mellett haladtunk el. Mondjuk kapaszkodnunk kellett nekünk is rendesen, hogy egy-egy kanyarnál ne dőljünk el hangszerestől. Mondjuk Soma pergőjét így is nekem kellett elkapnom egy párszor...


Nézzük az év többi fontosabb eseményét. Elkészült az első profi videoklipetek. Kivel dolgoztatok? Mennyire vagytok megelégedve a végeredménnyel?
    
  A gitárosunk, Zoli barátaival készítettük el a klipet. Ők ténylegesen is ilyen dolgokkal foglalkoznak, és szerintünk nagyon jól végezték a dolgukat. Kezdetben volt egy olyan érzés bennünk, hogy elég fiatalok, majd mi, a nagy öregek, megmutatjuk, hogy mit is szeretnénk. Aztán ez teljesen átfordult, és mindenben hallgattunk rájuk, mert láttuk, hogy mennyire értik a dolgukat. Mindenkinek ajánljuk Őket (www.videoportfolio.hu), mi biztos Velük készíttetjük el a következő klipet is.


A klip kapcsán egy interjú volt veletek a Music Channel, 1 like rock című műsorában. Milyen volt ezzel kapcsolatban a rajongói visszajelzés?

 Akik látták a riportot, azoknak nagyon tetszett. Nekünk is szimpatikus volt a stáb, szívesen megyünk hozzájuk bármikor. Jól meg is szórtuk Őket cd-vel, hagy hallgassák otthon is a zenénket. Mondjuk az lenne az igazi, ha nem "csak" a rockadásokba kerülnénk be, hanem a zenei csatorna napi programjába is bekerülhetnénk. Úgy gondolom, van igény erre a zenére, csak meg kell ismertetni az emberekkel. Ha lenne lehetősége az embereknek a választásra, akkor sokkal többen jönnének el rock koncertekre is, sokkal többen hallgatnának rockot.

Május 21-én az Ossian koncertje utáni after party egyik fellépői voltatok. Ahogy hallottam, a koncertnek nagy sikere volt. Ti ezt hogy éltétek meg?

  Nagyon jó volt a PeCsa Café-ban játszani. Hajnal Gábor maga a zenetörténelem, nagyon jó volt Vele beszélgetni. Koncert előtt kisurrantunk megnézni az Ossiant is, és jó volt azokat a dalokat hallani, amiken felnőttünk, amiket régebben hallgattunk. Elég sokan bejöttek az Ossian koncert után ránk is, így már "csak" rajtunk múlt a megfelelő hangulat kialakítása. Ez meg nem gond, mi mindig kiadjuk a szívünket egy koncerten. A Flúg zenekarral játszottunk együtt, és ez rájuk is igaz volt. Nagyon jó after partyt csináltunk, nem véletlenül vissza is lettünk hívva még a nyár folyamán...


Múlt héten Győrben is játszottatok. Milyen volt a győri közönség? Mennyire voltak  nyitott a zenétekre?

 Régebben már játszottunk Győrött, az a koncert nem sikerült olyan jól. Ez viszont fantasztikus volt. Kezdve azzal a korrektséggel, amit a tulaj tanúsított a zenekar iránt, folytatva a vendégzenekar segítőkészségével, és a közönség pozitív reagálásával. Voltak aki az előzenekar után távozni akartak, mert minket nem ismertek, de meggyőztük Őket, hogy hallgassanak bele a zenénkbe. Aztán valahogy lenn ragadtak, és koncert után még egy jót söröztünk-beszélgettünk Velük. Mindent összevetve nagyon jó volt Győrött, bármikor hívnak, mi megyünk.


 Készül a lemez. Hogy állnak a munkálatok?

  Októberben kezdjük a felvételeket, addig meg a dalok kiválasztása, és gyakorlása van. Több dal készült, mint amit a lemezre fel szeretnénk tenni, így ki kell választani közülük a legjobbakat. Mondjuk ez nem lesz olyan könnyű, mert öt teljesen különböző ember alkotja a zenekart, így majd jót fogunk vitázni a saját kedvenceket védve...:)
 Ez lesz a zenekar első nagylemeze, szeretnénk úgy bemutatkozni, hogy majd később kiadhassuk a Cherokee 25. nagylemezét is...


Visszakanyarodva az első kérdéshez. Kevés rockzenekar vállalta volna be ( ahogy kevés is vállalta be) a villamoson zenélést. Ti miért?
    
    Több oka is volt, hogy elvállaltuk ezt a fellépést. Először is, nagyon jó reklámnak gondoltuk. Sok helyen forog a zenekar neve, ami nagyon jó, népszerűsíthetjük magunkat. Másodszor, nagyon jó ötletnek tartjuk a Magyar Dal napját, és örülünk, hogy mi is részt vehettünk benne. Mondjuk egy riporterhölgynek a helyszínen elmondtam, hogy bízunk benne, hogy előbb-utóbb elérjük, a Magyar Dalnak ennél sokkal több napja lesz a későbbiekben...
 Harmadrészt érdekes kihívás volt a dalainkat áthangszerelni fél akusztikus verziókra.Fel is szeretnénk fejleszteni azt a programot is.

Köszönöm az interjút!

http://www.cherokee.hu/

http://www.facebook.com/pages/Cherokee/119077794794344?sk=wall

Mi először a Káosz rádió kapcsán kerültünk kapcsolatba. Lassan két éve már ennek. Mi történt azóta a zenekarral? Akkor, ha jól emlékszem a Mintha megébrednénk című dallal jelentkeztetek.

Igen, nagy élmény volt hallani a dalunkat egy országos magyar rádióban. Azóta szövegeket és dalokat írtunk, jó néhány szöveg még megzenésítésre vár.  Az idő során kisebb stúdiót sikerült itthon berendeznünk, ennek is köszönhető az új dal.

 2008-ban alakult a zenekar. Nem nagyon vagyok tisztában a romániai klubhelyzettel, de milyen lehetőségei vannak ott egy ilyen stílusban muzsikáló zenekarnak?

A romániai klubtulajdonosok nem feltétlenül ilyen beállítottságú zenekarokat keresnek, vannak nálunk lazább bandák is, akik szívesen éneklik, hogy ’Igyál sört!’. De gondolom, így van ez máshol is. Másrészt kisvárosban nem egyszerű elindulni, Kolozsváron például nagyon sok zenélésre alkalmas, hangulatos pub van. Makranczi Tamás barátommal volt alkalmunk ott zenélni még egy másik felállásban, akkor még gitárral a kezemben. A KOAN- nal legtöbbször fesztiválokon zenéltünk, de szívesen megyünk bárhová, ahová meghívnak.

 Néhány magyar portálon találkoztam a zenekarral. Ebből azért nekem nyilvánvaló a magyarországi orientáció. Merre felé próbálkoztatok?

Nem kizárólag Magyarország felé orientálódunk, de az egyértelmű, hogy magyar közönségnek szánjuk dalainkat. A KOAN-számok szöveg centrikusak, ezért fontos az értő közönség. Ugyanúgy megcéloztuk az erdélyi közönséget is. Egy székelyföldi rádiós tehetségkutató-versenyen a Mintha megébrednénk című szerzemény második helyezést ért el.

 Kaptatok valakitől segítséget? Mi a helyzet a román médiával?

A nagykárolyi kultúrház próbatermében ingyen próbálhatunk, ez elég nagy segítség. A romániai médiát illetően, Erdély egyik legnagyobb nézettségű hírportálja a napokban jelentetett meg egy cikket az új dal kapcsán, valamint Schervenka Endre zenei blogján többször is feltűnt a zenekar. A helyi rádió pedig holnap fogja bemutatni az új KOAN-szerzeményt.

 Mit jelent a KOAN? Jelent valamit, vagy ez egy mozaikszó?

A zenekar neve a távol-keleti zen-bölcseletből ered, és a lét alapigazságainak spontán felismerését szolgáló, tanító célzatú párbeszédet jelenti mester és tanítványa között. Szó sincs arról, hogy a zenekarnak bármi köze lenne a buddhizmushoz, számunkra a KOAN a hallgató és a mi közös ügyünket jelenti. 

Beszéljünk az új dalról. Nekem tetszik. Az egyszerűségében van a nagyszerűsége. Az első gondolatom természetesen Ákos volt, de nem is titkoljátok, hogy ő az első számú kedvenc. A dal 4 napja van fent a youtube-on. Milyenek a visszajelzések?

A Mindent semmiért című dal felvétele Marcel Floruţ (szintetizátor és zongora), Makranczi Tamás (basszusgitár) és Hóhágyi Gyula (ének) közös munkája. Elküldtem a dal bass-, strings- és énektémáját Marcel barátomnak, és ő mondhatni elvarázsolta a dalt szintetizátorokkal és zongorával. Érdekesség, hogy nincs a felvételen gitár mégis rock beállítottságú a dal.  Ezzel a számmal régóta készülünk. Létezik egy gitáros verzió is, amelyen Heveli László és ifj. Deák Endre (gitárok) is dolgoztak. Ez élőben hallható volt tavaly a Nagykárolyi Öröm Fesztiválon.  Végül is mégsem annyira új ez a dal.

Hogy milyen visszajelzéseket kaptunk az új szerzemény kapcsán? Meglepően pozitívakat, néhány nap alatt több százan megnézték. Az egyik hozzászóló Erdély himnuszának címezte: D.

3 éves a zenekar. Van tervben esetleg egy album?

Egy albumnyi dalt megírtunk már. Jól nézne ki egy lemez, reméljük, hamarosan stúdióba kerülnek a dalok. Addig is demókat készítünk, terveim szerint a következő dal a Kezdetek lesz, amit rögzíteni fogunk.

Egyéb tervek?

Legfőbb célunk jó dalokat írni, olyan dalokat, melyek hatással vannak ránk, és ezeket minél nagyobb közönséghez eljuttatni. 

Köszönöm az interjút.

http://www.facebook.com/pages/KOAN/112515355438706